Budapest - Bakonykúti ~ 90 km.
Burok-völgy
A Bakony keleti nyúlványán, egészen pontosan a Tési-fennsík közepén húzódik egy háborítatlan, vadregényes "őserdő", egy csodálatos völgyben, mely több mint 10 km hosszúságban kanyarog, de ha az ide csatlakozó, torkolló völgyeket is beleszámítjuk, az "irodalom" 25 km hosszúságról beszél!
Mi Bakonykúti települést választottuk a túra kiindulási pontjának. Megérkezvén a településre... nem tudtuk hová is nézzünk!
Tehát Bakonykúti központjában, a buszmegállónál forduljon be jobbra, és valahol parkoljon le. Ha nem fordul be a Szabadság utcába, és továbbhalad egyenesen, hamarosan a Magyar Honvédség lőterére is betévedhet, de ettől óva inteném... tehát a Szabadáság utca, mely egy ámulat! A környezet, a házak, és a szobrok... Javaslom, és ismét a buszmegállóra hivatkozom, hogy nézze meg a település térképét, és ismerkedjen meg a szobrokkal, keresse meg Lizi szobrát, vagy... Már ez is hatalmas élmény lehet! A Nagyboldogasszony templom mellett tovább haladva, az utca végén, forduljon balra, a földes útra (eddig tartott az aszfalt út). ...ám mielőtt elindulna a völgy felé pihentesse meg a tekintetét a sövényen, és biztos vagyok benne, hogy azonnal észre fogja venni a kis átjárót... bújjon át rajta, és ne csináljon mást, csak fogadja be azt, amit ott lát!
Az utca sarkától fontos szerepet kapnak a turistajelzések! Az indulásnál az országos Kék túra útvonalán haladunk egy darabig. Őszintén megmondva, mi néhány szakaszon, kiérve a településről, az érzéseink után mentünk, mert sok jelzést nem láttunk. A faluból kiérve, egy jobb "kanyar" után enyhe emelkedőn baktattunk, megcélozva a fenyvest. Itt már sűrűbben láttunk jelzéseket. Mindamellett, hogy ott lapult a térkép a táskában, nem látjuk okát annak, hogy elővegyük. Ebben egy erdésznek is nagy szerepe volt, akivel rövid beszélgetésbe is elegyedünk.
A magaslest elhagyva, a kanyargós erdei úton megérkezünk a völgy bejáratához, mely egy sorompóval van elzárva a járműforgalom elöl.. Innen már csak lefele "van út", a + jelzést követve. Felhívnám a figyelemet, arra az el nem hanyagolható tényre, hogy visszafele ezen a "lejtőn" majd vissza is kell ám jönni :) ! Akkor induljon a kaland! Nagyon fontos, hogy zárt ruhában induljon neki a rengetegnek, ugyanis a völgyben több helyen méteres csalánligeteken kell átvágni! Túracipő természetesen alap, a kutyusoknak pedig javaslom a pórázt!
A völgy lenyűgöző! Fantasztikus sziklafalak, illatok, hangok, neszek, temérdek pillangó, a fák lombjai között besettenkedő fények... Néhol buja növényzeten, főképpen csalánoson vágunk át, néhány kidőlt fát mászunk "meg", és méterről-méterre állunk meg, mert valami, valahol biztos elragadja a tekintetünket. A sziklafalban több helyen üregeket látunk, ám amit felfedezünk a szemünkkel, az olyan helyen van, hogy nem kockáztatjuk a feljutást. ...térerő nélkül, messze van ám a segítség, és itt a természet az úr. Mi csak látogatók vagyunk ebben az "édeni kertben". Igen, majd elfeledtem, a kék kereszt után már a piros jelzés mentén haladunk, ám ne essen kétségbe senki, itt azt gondolom, el sem lehet tévedni, hiszen a két sziklafal adott! :)
A buja növényvilág mellett, az állatvilág is nagyon változatos a völgyben. A pillangókról már írtam, ám madárkák is szép számban élnek itt. Ezen felül valakit felriasztottunk egy bokor mélyén, aki eltrappol, és mintha vaddisznó hangot is hallottuk volna ...igen, ez egy kis izgalom volt, de nem kerültünk egymás szeme elé.
A völgyeben hűvös van! A faluban, vagy "bejáratig" vezető úton ha ki is izzadt, a völgy alján... nem fáztunk, de... ám ennek ellenére, a jó 3 órás séta alatt bőséggel fogyott a folyadék, és az elemózsia súlya sem húzta már visszafele a vállunkat. Öröm volt látni, hogy nem volt jelen az "embernyom", mi is csak a bakancsunk nyomát hagytuk a völgyben, minden más itthon került a szelektívbe!
Értékelés *****
Azt gondolom, hogy a Burok-völgy egy fantasztikus kincse hazánknak! A természet szerelmeseinek "óvó lépteit" nagy szeretettel várja a völgy!
