Budai-hegység

A Budai-hegysége egy földrajzi kistály, mely része a Dunazug-hegyvidéknek. A hegység néhány hege része Budapestnek (I. II. III. és a XII. kerültenek a (budai oldalon)). A hegységet északon a Pilis hegység, nyugaton a Zsámbéki-medence, délről Diósd, Törökbálint, Érd Budaörs északi határa, Keletről a Duna határolja.

A Budai-hegység hegyei:

500 méternél magasabb: a Nagy-Kopasz (559 m), Kutya-hegy (558 m), Nagy-Szénás (550 m), János-hegy  (527 m).

400–500 méter magas: a Hármashatár-hegy (495 m), Normafa (479 m), Nagy-Hárs-hegy (458 m), Csúcs-hegy (452 m), Kis-Szénés (431 m), Kakukk-hegy (438 m),Széchenyi-hegy (427 m), Zsíros-hegy (424 m), Remete-hegy (423 m), Ezüst-hegy (416 m), Meredek-csúcs (402 m)

A hegységben sok barlangt található. a Legismerttebbek: Budai Vár-barlag, Szemlő-hegyi barlang, Pál-völgyi-barlang. A Remete-völgyi-bartlangot, és a Tábor-hegyi-barlangot már az ősember is használta.

A hegység nagy részén cseres-tölgyes és gyertáynos-tölgyesek erdők borítják. a hűvösebb területeken  pl. a Normafa környékén megjelenik a bükk is.

Állatvilága gazdag a madarak és a rovarok tekintetéban gazdag. A vízszegény mészkőhegység adottságaihoz igazodva, a kétéltűeket ritkán lehet látni, Hüllőkkel, (lábatlan gyík, pannongyík) és különféle siklókkal (pl. haragos és rézsikló) sűrűbben lehet találkozni.

A madarak közül leginkább kisebb énekesmadarakat, illetve a héját, egerészölyvet és vörös vércsét lehet megfigyelni. Stabil állománya van a fekete harkálynak és a hollónak.

Nagyvadak közül találkozhatunk vaddsznóval, dámszarvassal, , de megfigyelhetünk, őzet, mufflont, ürgét, és többek között nyusztot is.

A sötétedés után megjelennek a rovarokra vadászó különféle denevérfajok is.

A hegység rendkívül népszerű turisztikai célpont. Egy remek térkép segítségével már csak a túrautakat kell kiválasztani, és arra kell figyelmet szentelni, hogy az unokáink is pont így, vagy ennél szebb állapotban láthasság ázt, amit mi...