.gif)
Nyugat-Dunátúl járásai
Általános földrajzi leírás
A Nyugat-dunántúli tervezési-statisztikai régió Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket foglalja magába, a nyugati határ mentén, észak-déli irányba elnyúlva. A régió – egyedülálló módon – négy országgal (Szlovákia, Ausztria, Szlovénia és Horvátország) érintkezik, amelynek köszönhetően jelentős nemzetközi átmenő forgalommal rendelkezik. Keleti irányból a Közép-dunántúli, déli irányból pedig a dél-dunántúli régió határolják. Az ország nyugati határrégiójaként földrajzi fekvése jelentős előnyt jelent a régió számára a Kelet-magyarországi régiókhoz képest. Egyedüli magyar régióként öt megyei jogú városa van, melyek jelentős térszervező erővel bírnak. A régiót 25 statisztikai kistérség fedi le. Ebből hét Győr-Moson-Sopron megyében található, kilenc-kilenc pedig Vas és Zala megyében. 1989-et követően a rendszerváltozással, a piacgazdaságra való áttéréssel és a határok megnyílásával a korábban periférikus szerepet betöltött régió Magyarország és az Európai Unió közötti kapocsként éledt újjá. Határmenti térségeiben a rendszerváltozás előtt a nehézipari fejlesztések katonai-politikai okokból elmaradtak, ezért a piacgazdasági átmenet jóval könnyebben ment végbe.
Természet- és tájföldrajzi adottságok
A Nyugat-Dunántúl természetföldrajza rendkívül változatos képet mutat. Területén két nagytáj, a Kisalföld és a Nyugat-magyarországi peremvidék osztozik. Középtájai: Győri-medence, Marcal-medence, Komárom-Esztergomi-síkság, Alpokalja, Vas-Soproni-síkság, Kemeneshát, Zalai dombvidék. A régió arculatát mind alföldi, mind középhegységi jellegű térségek határozzák meg. A régió éghajlatát döntően meghatározza, hogy az ország azon területe, amely a legközelebb fekszik az Atlanti-óceánhoz. A Kisalföld éghajlatában csak kisebb mértékben jelennek meg az alföldi klimatikus sajátosságok, az említett atlanti klímaövhöz való közelség, valamint a kis kiterjedés következtében. Éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, enyhe telű. A Nyugat-
magyarországi peremvidék nagy része a mérsékelten meleg, nedves, enyhe telű éghajlati körzethez tartozik. További jellemzője az alacsony hőmérséklet-ingadozás, valamint az országos szinten bőséges csapadék. A régió keleti felében az évi napsütéses órák száma a 2000-et is meghaladja, míg a nyugatra eső területeken épphogy csak eléri az évi 1700 óra körüli értéket. Ilyen nagyfokú eltérés sehol máshol nem észlelhető az országban. A régió középhőmérséklete 9-10 °C között mozog.
A térség két legnagyobb természetes tava, a Balaton és a Fertő tó országos jelentőséggel bírnak mind természetvédelmi, mind pedig idegenforgalmi szempontból. A Fertő-tó Közép-Európa legnagyobb sztyepp jellegű tava. A régió felszíni vizeinek többsége kielégítő vízminőségű. Emellett ugyanakkor vannak erősen szennyezett vízfolyások is. Ide tartozik például az Ikva, a Hanság-főcsatorna, a Zala alsó folyása, Zalaegerszegen a Vizslaréti árokvagy Nagykanizsánál a Principális csatorna. Legnagyobb folyója a Duna, ami határfolyóként funkcionál. A régión áthaladó legfontosabb vízfolyás a Rába, amely a Kisalföld medencéjén keresztül éri el Győrnél befogadóját, a Mosoni-Dunát.
A megművelt területeket legnagyobb kiterjedésben a szántók uralják, de jelentős a térség erdőgazdálkodása is. A zalai és dél-vasi (döntően az aprófalvas) térségekben a kisbirtokok jellemzőek, ami változatos művelési szerkezetet és diverz tájképet biztosít. A régió (főként Zala és Vas megye) erdősültsége és vadállománya kiemelkedő természeti értékén túl, komoly gazdasági erőforrást (pl. turizmus, fafeldolgozás, megújuló energiahasznosítás) jelent.
Természeti és kultúrtörténeti értékek
Egyedülálló növény- és állatvilágának, földtani képződményeinek, a domborzati és vízrajzi adottságoknak köszönhetően a régió táji adottságai meglehetősen változatosak, természeti-ökológiai értéke kiemelkedő. A régió területén három nemzeti park – Fertő-Hanság Nemzeti Park, Őrségi Nemzeti Park, Balatonfelvidéki Nemzeti Park – osztozik.
- Szigetközi TK, Pannonhalmi TK, Soproni TK, Kőszegi TK, Sághegyi TK
- Nagycenki Hársfasor TT, Pannonhalmi Arborétum TT, Soproni Botanikus Kert TT, Kámoni Arborétum TT, Sárvári Arborétum TT, Szelestei Kastélypark TT, Jeli Arborétum TT és a Körmendi Kastélypark TT, Zalakomári Madárrezervátum TT, Hévízi-tó TT, Keszthelyi Kastélypark TT.
A régió kiemelkedő adottságát jelentik a hévizek, amelyeken országos jelentőségű gyógyászati intézmények alapulnak. A változatos földrajzi-táji adottság, a történelmi múlt, a különböző etnikumú népességek több évszázados együttélése sokszínű kultúrát teremtett a Nyugat-Dunántúlon. A régió területén élő népesség sem nemzetiségét, sem nyelvét, sem kulturális hagyományait tekintve nem egységes. Néprajzi szempontból a térségben élő nemzetiségek, etnikumok (szlovének, németek, horvátok, romák) saját nyelvi-kulturális műveltségükkel, hagyományaikkal gazdagítják a régió néprajzi, népművészeti örökségét.
Jelenleg 2314 országos védelem alatt álló műemlék található a régióban, ami az országos műemlékállomány csaknem negyedét teszi ki. Különösen jelentős ez akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a két legépebben megmaradt történeti város (Sopron, Kőszeg), valamint a két barokk város Győr és Szombathely is itt található. Kiemelt jelentőségű a Pannonhalmi Bencés Apátság, a fertődi, körmendi keszthelyi főúri kastélyok, és az épségben megmaradt középkori templomok (legnagyobbak Lébény, Ják). Magyarország nyolc világörökségi helyszínéből kettő a Nyugat-dunántúli régióban található: az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete, valamint az osztrák határon átnyúló Fertő/Neusiedler kultúrtáj.
Forrás:www.terport.hu/
Képek:Saját készítés
