Felsőrákosi-rétek

A gyermekkorom nagy kalandjainak színhelye, amikor még itt minden más volt... 

Nem is tudom mikor jártam erre utoljára. Talán  még itt volt a Szovjet hadsereg... talán még rendszeresen jártak ide a katonai helikopterek, s a jellegzetesen büdös orosz benzin szaga körbeölelte a járműveiket...  Akkoriban persze nagy terület le is volt zárva, álmodni sem lehetett arról, hogy belépjünk oda, ahol ma nyugodtan sétálhatunk...

Mátyásföldi Repülőtér

A kirándulás kiindulópontjaként én azt javaslom, hogy innen induljanak el, hiszen én itt vagyok otthon! Az Újszász utcáról aszfaltos úton tudnak ide bejönni. Az autóknak bőséggel van hely, hiszen "sajnos" bárhol meg lehet állni. 

A környéken lakók kedvelt helye lett a repülőtér. Bringások, kutyások, kocogók népesítik be a területet. Amikor jó a széljárás, sokszor látni sárkányokat is a levegőben, s ha már itt tartunk, a múlt azért visszaköszön, hiszem a "hatalmas" terület egy kis részén modellreptér "üzemel". Itt található a tanösvény 6. állomása is. Az ismertető táblán, az 1916-ban megnyitott repülőtér múltjáról, s jelenéről egyaránt olvashat érdekességeket. 

A repülőtér területén (Ferihegyhez hasonlóan) ürgék élnek, bár nem olyan nagy nagy számban mint a "nagy testvérnél" de itt hívom fel a figyelmet arra, hogy fokozott védettséget élveznek! 

A repülőtér mellett lévő iparvágányt, hajdan elsősorban az Ikarus Autóbuszgyár használta, napjainkban alig jár rajta vonat.

Felsőrákosi-rétek

A repülőtérről elindulva, több lehetőség is van arra, hogy elérjen a "rétre", vagy kisétáljon a Rákos-patakig, s onnan fedezze fel Budapest egy másik arcát, mely már részben "érintett", de azért még sok szépséggel várja  Önt! 

I. Amennyiben szeretne egyenesen előre... akkor csakhamar a Mátyásföldi Lovas Egylet hatalmas birtoka mellett sétálhat el, a Lovasvölgyi utcában. Az utca képe, kinek-kinek ízlése, de ne csüggedjen, lesz ez még pompázatosabb is! A gyermekeknek néhány méter megtétele után, érdekes látnivaló lehet a zajos baromfiudvar csirkéi, s kakasai mellett, a gyöngytyúkok népes csapata. Itt tulajdonképpen mehetnek tovább egyenesen is a patakig, de ha befordulnak a Reznek utcába, már kicsit megváltozik látkép. Csodás rét, lovak, gondozott birtok, a tanösvény egy állomása, és a háttérben egy hatalmas fasor...

II. Amennyiben szeretne letérni a "kijárt ösvényről", a repülőtér bal szélén található fás területen át tud sétálni a vágányokig. Lesz egy szélesebb ösvény, tehát nem szükséges a bozótoson átvágni. A sínek mentén sétáljon el az átjáróig, ahol jobbra fordulva, a hatalmas fa felé, csak a megérzéseire hallgasson! Ha egyenesen menne tovább, akkor a Lovas Egylet birtokához jut el, ha balra tartana a kis vízfolyás mellett, mely szerintem a Máytásföldi-árok névre "hallgat", le tud sétálni egészen a Rákos-patakig. Itt jobbra fordulva a patak mellett hosszasan el tud sétálni... ám ha a Túzok utcába befordul, ahol a tanösvény, "hivatalosan" első. állomása van...

 Én gyermekként úgy ismertem meg ezt a részt, hogy a "piócás". Ha benéz a fák közé már kisejlenek a "gödrök", de ha tovább sétál a Reznek utca felé, a fák között egyre szebben rajzolódnak ki a hajdani, az orvosi piócák tenyésztésére kialakított "gödrök", melyek mára számtalan más védett állat lakhelyévé is váltak. 

A két, általam javasolt útvonal itt találkozik össze. A rét állatvilágába betekintést nyújtó tanösvényi állomás táblájától továbbindulva egyenesen, a lápos-mocsaras területet lehet körbejárni. A piócáson "átvágva", néhány kisebb szabad vízfelület mentén vezet az út. A sekély, barnás tőzeges víz mellett érdemes kicsit elidőzni, s belemélyedni a vizi élővilág apróságainak forgatagába. Innen egy nagy kört leírva, meg lehet kerülni a mocsarat. Az út egy magasles mellett halad el, melyre felmászva, kis túlzással bele lehet simulni a természet egységébe. Ha kellően türelmes, és a környék csendes, talán még nyulakat, őzeket, vagy fácánokat láthat!

Amennyiben a piócás gödrök mellett folytatja a sétát a "kereszteződéstől", akkor kicsit cipőpróbáló méterekre is számíthat, hiszen a lápos, mocsaras területen áthaladó ösvény általában elég... mh... amikor én voltam arra (április eleje), voltak vizes, "saras" részek, de ez nem azt jelenti, hogy járhatatlan, vagy nagy ügyességet igényel a bejárása. 

Érdemes nyitott szemmel andalogni, hiszen sok -sok apró szépséggel lehet gazdagabb amire átér a láp túlfelére.  A vizes területek élővilága (is) igen gazdag! Számos védett fajnak biztosít otthont, s menedéket! Ebből a gazdag állatvilágból jószerivel csak a madarak egy részét lehet megfigyelni, ám a hangok sokszínű kavalkádja... nos igen, az már sokkal "beszédesebb"!

A rákoskerti Merzse-mocsár bemutatásánál fogalmaztam úgy, hogy: "...valahol vártam, hogy szembe jön velem Tutajos, Bütyök, és  az öreg Matula!"  Érdekes, hogy ott ez a kép nem jelent meg bennem, s tulajdonképpen nem is értem, hogy miért! 

A "lápi" ösvény, a magasles közelében halad el, s miután a másik ösvénnyel találkozik, egy poros kanyargós földútban szélesedik ki.  Az út fő látványossága a Lovas Egylet csodás legelője s a lovai, ahogy békésen legelésznek... 

Felhívnám a figyelmet egy, az út melletti régi határkőre, mely a lovarda legelőjének a repülőtér felöli oldalán található egy bokor tövében. A környéken, talán még a Sashalmon van egy szebb, s épebb darab a Pesti határúton, valahol a Gyémánt utca közelében. 

Amire végigjárja a  tanösvény minden állomását, azt gondolom elég átfogó képet fog kapni a környék, és a hajdani dús rétek múltjáról, s jelenéről. Tudósává válhat a terület gazdag állat és növényvilágának, olvashat a Rákos-patak hajdani malmairól, az imént említett határkövekről, de téma a természetvédelem, és sajnos a környezetszennyezés is! 

Kérem, ha ellátogat ide... nincsenek szeméttárolók, ám hiszem, hogy a hátizsákban a súlyát vesztett hulladék haza is tud "utazni"! 

 

Értékelés:

Nekem csodálatos így is, helyenként beépülve, itt-ott szemetesen, az ember látható jelenlétével... s ennek ellenére nagy szerettel  ajánlom azoknak a vándoroknak, akik kerülni szeretnék a nagy tömeget, akik kerékpároznának egy jót a természet lágy ölén, akik szívesen felülnek egy magaslesre, mert vágynak arra, hogy belesimulhassanak a természetbe, s meg tudják engedni maguknak, hogy a muzsikája a lelkük mélyére hatoljon, s eközben ki tudják zárni a közeli civilizáció minden zaját! Ajánlom a kicsiknek, akik még csak ismerkednek a természettel, s ajánlom...  tulajdonképpen mindenkinek, aki kellően tiszteli a természetet!

(frissítve: 2020-04-19)

Flag Counter