Budapest ----> Székesfehérvár ~ 70 km.
Alapvetően sosem gondoltam volna, hogy egy nagyváros valaha is bekerül az Országjáró "válogatásába", de a kivétel erősíti a szabályt!
A kis csapatunkkal, a Déli pályaudvarról indultunk el Székesfehérvárra, hogy megnézzünk egy kiállítást. A tárlat megtekintése után, a kora őszi napsütés, és a sok szépség a városban marasztalt minket!
A sétánk első állomása, az Országzászló téren taláható Virágóra volt, melytől mindössze néhány lépésre található a Vörösmarty Színház. A színház épületén hosszasan megpihen a tekintetem. Nosztalgikus érzések kerítettek hatalmukba, emlékképek érkeznek meg egy szép emlékű munkahelyemről. Az épület bizonyos részei megidézték bennem a Gundel éttermben eltöltött gyönyörű éveimet! A széles főutcán tovább sétálva, egy aprócska térre figyelünk fel. A "kanyargó" padok egy szökőkutat fognak közre. A teret, a török elleni harcok székesfehérvári hőse, Varkocs György "őrzi"! A tér sarkán lévő Varkocs Pubnál "világos útmutatást" kapunk arra a "szóbeszédre", hogy merre kell menni a "sárga föld" felé. :)
A következő sarkon, egy újabb szépséggel találjuk magunkat szemben. Mátyás király emlékművének teljes szépségét, a Szent István Király Múzeum felújítási munkálatai miatt nem tudtuk "megélvezni", de ha ki tudja zárni a látómezőből a kordonnal körbekerített éptési anyagokat...
Amire elérkezünk a városi szökőkúthoz, az Országalmához, felsorolni is nehéz mennyi mindent láttunk! A Fekete Sas Patikamúzeum, majd a Ciszterci templom megtekintése után, feladtuk az eredeti terveket, és elcsábultunk... A mennyei falatozás után, a Püspöki palota mellett sétáltunk át a Középkori Romkertbe, ahol a XI. századi koronázó templom romjait jártuk körbe.
Visszatérve a sétálóutcába, folytatódik az élmény-cunami! Az Országalma vörösmárvány golyóját tartó három kőoroszlánt magunk mögött hagyva... a sok szépség mellett szeretném felhívni a Kedves Olvasó figyelmét egy középkori ágyú maradványára, a Török udvartól pár lépésre, a Városház tér "sarkán"! A továbbiakban nem szeretnék szólni a rengeteg múzeumról, a számtalan kávézóról, a megszámlálhatatlan... Az ok végtelenül egyszerű, több oldalt megtöltene csak az amit bejártunk, s megnéztünk!
A sétánk során megismerkedtünk Kati nénivel is, aki a portékáival megpakolt kocsiját, a "tolja a piacra". Tej, tejfel, negyedelt sült liba, és kacsa... A zsírban sült és fertályokra, negyedekre vágott ropogós szárnyasok, az írások szerint Székesfehérvár "híres" ételei voltak, a készítőjüket fertályos asszonyoknak hívták!
A szobortól, a Lépcső utcán "felkaptatva" a Szent István-székesegyházhoz érkezünk, mely mögött egy tündéri kis teret találtunk, ahol ettünk a fantasztikus pizzát. Teli hassal folytattuk Székesfehérvár felfedezését! Óramúzeum és órajáték, fürdő, hangulatos utcák, udvarok, szobrok, cégérek... volt olyan utca, ahol többször is voltunk, volt olyan falikút, melyhez többször visszatértünk, volt olyan templom, melybe többször is bementünk, és volt több olyan, melybe nagyon szívesen bementünk volna, de sajnos zárva volt.
Ha nem sötétedik be oly hamar, talán még átsétálunk a skanzenbe is, mely az Alba Plázától nem messze, a Rác utcában található.
Hazafele menet nem kerestünk buszmegállót, nem fürkésztük a buszokat, hanem elsétáltunk az állomásra. Persze volt ebben a kb. 15 perces sétában némi tudatosság is, hiszen meg akartuk nézni, az vasútállomás közelében található Prohászka Ottokár-emléktemplom. A hatalmas kupola engem elvarázsolt! Hasonlót talán Gannán láttam utoljára...
Értékelés ****Élményekben, látnivalókban dúskáló egész napos program, és ha nem akar autózni, szívből ajánlom a vonatot! Nekem furcsa volt, hogy nem autóval mentünk, de visszagondolva, ez volt a legjobb, leggyorsabb, legkényelmesebb, legköltséghatékonyabb választás!
