Szekszárdi-dombság
A Szekszárdi-dombság mint kistáj a Dunántúli-dombbág nevű nagytájunk Mecsek és Tolna–Baranyai-dombvidék elnevezésű középtájának, illetve a Tolnai-dombságnak mint kistájcsoportnak a része. A középtáj 4,5%-át foglalja el, területe kb. 150 km2. Északon és keleten két alföldi kistáj: a Dél-Mezőföld, illetve a Tolnai-Sárköz határolja, a többi szomszédos kistáj: északnyugaton a Tolnai-Hegyhát, nyugaton a Völgység, délnyugaton és délen pedig a Geresdi-dombság és a Dél-Baranyai-dombság(utóbbi kettő a Baranyai-dombság nevű kistáj-csoport tagja).
A Szekszárdi-dombságnak a környező dombsági tájaktól határozottan eltérő geomorfológiai jellege van. Aprólékosan tagolt, sajátos domborzatát a pleisztocén szerkezeti mozgások, a derázió és a lösz „karsztosodása” eredményezte. A szerkezeti vonalakkal határolt mozaikok között aszimmetrikusan kiemelt, szabálytalan alakú, magas löszhátak, löszgerincek és fennsíkok találhatók, köztük – a szerkezeti vonalakon – mély eróziós völgyek alakultak ki. Sűrű deráziós völgyhálózat is képződött, sok helyütt megfigyelhetjük a régi suvadások maradványait, a lösz lepusztulásformáinak (löszdolina, löszkút, löszszakadék, löszvölgy, löszmélyút, löszcirkusz, löszpiramis stb.) pedig leggazdagabb hazai tárházát találjuk a dombság területén. A löszhátak és löszgerincek nagy részét az eróziós és deráziós völgyek, a löszmélyutak mára már tanúhegyekké szabdalták, különösen a dombság északi és nyugati peremvidékén, de az északkeleti részen a Parászta-, Bartina-, Csatári- és Tóth-völgy közti löszgerincek feldarabolódása is folyik. A löszgerincek felszíne szinte teljesen erodált, az alacsonyabb löszplatók, pl. a dombság nyugati peremén Börzsöny–Kakasdi-löszplató (183 m) sík felszíne kevéssé lepusztult, a lepusztulásformákat a sok löszdolina képviseli. A dombság keleti és északi peremén meredek, csuszamlásos töréslépcsők alakultak ki, amelyekre elsősorban a szoliflukciós üledékfelhalmozás (lejtőstundra) jellemző. A terület legmagasabb pontja az Óriás-hegy (285 m), a Sötét-völgy mentén aVárhegy 211 m magasra emelkedik.
Forrrás:users.atw.hu/endredi/szdombs.htm
A Szekszárdi-dombság mint kistáj a Dunántúli-dombbág nevű nagytájunk Mecsek és Tolna–Baranyai-dombvidék elnevezésű középtájának, illetve a Tolnai-dombságnak mint kistájcsoportnak a része. A középtáj 4,5%-át foglalja el, területe kb. 150 km2. Északon és keleten két alföldi kistáj: a Dél-Mezőföld, illetve a Tolnai-Sárköz határolja, a többi szomszédos kistáj: északnyugaton a Tolnai-Hegyhát, nyugaton a Völgység, délnyugaton és délen pedig a Geresdi-dombság és a Dél-Baranyai-dombság(utóbbi kettő a Baranyai-dombság nevű kistáj-csoport tagja)
Különleges látnivaló!
Az oldalon feltüntetett távolsági adat, a
budapesti "0" kilométerkőtől
értendő tájékoztató jelleggel, az autópályák kiiktatásával!
