Budapest ---> Zalaegerszeg ~ 225 km. 

Göcseji Falumúzeum

Hazánk legelső szabdtéri gyűjteményébe hívom Önt! Igen a legelső, ám azt érzem, hogy ennek ellenére sokkal kevesebben tudnak róla, s ismerik, mint a később "épült gyermekeiről"! 

A megközelítés azt gondolom egyszerű, vannak táblák, vannak... de ha elbizonytalanodna, csak keresse az égbe nyúló olajfúró tornyokat! Múlt, és a közeli múlt ...a skanzen szomszédságában található Magyar Olajipari Múzeum, melyről egy külön oldalon fogok írni.

Látogatásom a tavasz első napjára esett, amikor még csak sétálni lehetett az ódon porták között, s zárva volt minden épület. A megaggott, s nagy becsben tartott korabeli gépezetek, eszközök, még téli álmukat aludták, s rendezetlen rendezettségben pihentek egy fészerben,  pajtában, egy csendes zugban, várva a tavaszt, a kikeletet. ...s ennek ellenére élt a kiállítás! Békésen falatozó csacsi,  ifjonc kecskegidák, harsány baromfiudvar, s a holtág halai, melyek megfigyelésére külön kis "állomás" épült!

Nem tudom kihagyni a skanzen cicáját sem a felsorolásból, aki hosszasan kérette magát, s csak hosszú udvarlás után engedte meg, hogy megsimogassam!

A sétám első állomása a kovácsműhely, melyből nekem csak a cégér megtekintése jutott, ám a házikó rejt néhány olyan érdekes  korabeli eszközt, mint példáult a fúrógép, melyet a helyi kovács vásárolt anno Budapesten.

A továbbiakban nem szeretnék sok épületet kiemelni a számtalan gyönyörűségből, de néhányat muszály! Első ilyen épület a vizimalom, mely eredeti helyén, a Zala holtágának a partján áll, s tulajdonképpen köré lett felépítve a gyűjtemény! A malom története a XVIII. századig nyúlik vissza. Az átépítések, a korszerűsítések nyomait szépen figyelemmel lehet követni az épületen.  Az írások szerint a molnárok nem csak a szakmájuk mesterei voltak, hanem ügyes kezű ezermesterek hírében is álltak. A malom meghibásodása esetén, nem volt  elfecsérelhető idő arra, hogy megvárják az ácsot, a kovácsot, bognárt!

A Kávási ház portáján látható a pálinkafőző kunyhó. Annak idején a göcseji pálinka messze földön híres volt, ugyanis a környéken sok gyümölcs termett, s ebből adódóan a feldolgozásuk is sokféle volt. Aszalták, ecetet, bort, s pálinkát készítettek belőlük. A kunyhó réz üstjét, az I. világháború idején gyűjtötték be, azóta kamraként szolgált.

Fantasztikus látvány a kiállítás legújabb darabja is, a zalacsébi fatemplom. Ilyen templomot  már sehol máshol nem lehet látni! A többségük tűzvészben semmisült meg, a megmaradtakat lebontották, s újat építettek a helyükbe. A templom megcsodálása  után átsétálok a szigetre... élvezve a beszédes csend minden pillanatát! Az út egyik oldalán a holtág sima víztükre, a másik oldalon takaros porták sorakoznak, no és egy következő érdekesség, a Kástu, mely nem más, mint a háztól külön álló emeletes éléskamra. A száraz emelten tárolták a hús, gabonát, bort, az aló részén sorakoztak a gazda szerszámai, a pitvarában pedig a nagyobb, sűrűbben használt szerszámoknak, ekének, taligának volt a helye. A Kástutól átsétálok a pincékhez, melyek után újabb érdekesség ragadja el a tekintetemet. Az olajütő malom, melyen a vasi, és zalai konyhákban sűrűn használt tökmagolajat préselték csendes őszi estéken. A malomnál már elragadják a tekintetemet a szomszédban kiállított gépezetek, tornyok,  melyek kerítés híján... de a sétámat a házromok között folytatom. A házakat már nem tudták megmenteni, de a díszes oromzatukat, melyek a korabeli mesterek munkáját dícsérik, sikerült megőrizni az utókor számára! Visszaérve a malomhoz, ismét megpihen a tekintetem a szoknyás haranglábon, a lágyan fodrozódó víztükrön, s a képzeltem szárnyán visszaléptem az időben, s benépesült a falu...

Amit lehetett megnéztem, végigjártam a Zöld tanösvény minden állomását, s sok szépséggel gazdagodtam!

 

Értékelés:

Nem állítom, hogy csak ezért a skanzenért induljon el a fővársoból, de ha a Balatoton környékén jár, pihen, nyaral, ez egy kihagyhatatlan program. Páratlan érték, páratlan szépség!  

 

Flag Counter